• KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
  • KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
  • KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
TÁMOP záró
Keresés

Árvíz: szemfényvesztés védekezés helyett

 altNem végezték el a 2010-es árvíz utáni helyreállítási munkákat Edelény körül, így a város kiszolgáltatva vár egy esetleges újabb árhullámot – mondta a hvg.hu-nak Molnár Oszkár polgármester, aki szerint a politika is közrejátszik abban, hogy a kormány hanyagolja települését. Máshol is aggódnak az árvízi helyzet miatt, több helyen viszont jelentős védművek épültek.

  A „bűnös város” semmilyen segítséget nem kap a kormánytól, sőt a 2010-es árvíz után a védekezésben részt vevő vállalkozóknak kifizetett számlákat sem egyenlítette ki az állam – mondta a hvg.hu-nak Edelény polgármestere. Molnár Oszkárt azért kérdeztük meg, mert a Felső-Tisza és a Duna vízgyűjtő területén is az átlagosnál nagyobb hó- és jégmennyiség halmozódott fel, ami egy gyors olvadás esetén árvízveszélyt jelenthet. Edelényben ehhez képest még a két éve bekövetkezett katasztrófa kárelhárítási munkálatain folyik a vita a Belügyminisztériummal, miután a tárca kétségbe vonta a védekezésre fordított és kifizetett 170 millió forint visszaigénylésének jogosságát, ezért bíróság fog dönteni ebben az ügyben.

Pedig Felsőzsolca után ezt a települést érte a legnagyobb kár a 2010-es árvíznél – mondta Molnár Oszkár, aki szerint „mióta nem tagja a kormánypártnak, tudja, hogy nem számíthat sok jóra”. A várost védő gát 2010. június 4-én szakadt át és a település jelentős részét elöntötte a Bódva. A helyreállítás során csak a gátszakadás helyét építették újjá, pedig a védekezés idején a munkagépek komoly kárt okoztak a teljes gátrendszerben. Más szakaszon nem történt gáterősítés a Bódva mentén, ezért a polgármester nyugtalanul várja az időjárás enyhülését, mert ha a szlovákiai vízgyűjtő területen, ahol számottevő hómennyiség vár olvadásra, gyors lesz a felmelegedés és esetleg esős időszak is beköszönt, újra komoly veszélybe kerülhet Edelény.

Nem történtek megnyugtató intézkedések?

Hompoth Imre 2004-től négy komoly árvízi védekezést vezényelt le Gesztelyen a védelmi bizottság vezetőjeként. Tapasztalatai szerint kétévente érkezett a mindig nagyobb árvíz, 2010. június 4-én minden addigi csúcsot megdöntve 520 cm-en tetőzött a vízállás. Úgy fogalmazott, hogy komoly árvíz korábban 1974-ben vonult le a Hernádon, a „vízügyi szakemberek pedig a 30 év alatt elkényelmesedtek”. Az expolgármester véleménye szerint az utóbbi évek áradásai után is csak szemfényvesztés folyik ezen a területen és környékükön nem történt semmilyen megnyugtató intézkedés.

Mindezt Simon István polgármester is így látja, aki ugyancsak hiányolja a gátak megerősítését. Mint a hvg.hu-nak mondta, Gesztely úgy szerepel a vízügyi térképeken, hogy magas parton fekszik és nincs veszélyeztetve, ami szerinte nem igaz. Tavalyelőtt is betört a víz a faluba és csak a helybeliek munkájának köszönhető, hogy időben megfékezték és nem lett komolyabb baj. A kiépített védmű nem a falut, hanem az Onga felé eső területet védi. A szomszédos Hernádkakon elkészült ugyan egy gátszakasz, de ha Gesztelyt „viszi a víz”, átcsap a 37-es főúton és őket is elönti.

Az elmúlt évben 2620 méter hosszú körgát épült Ónod köré, ami 1,3 méterrel magasabb az idáig mért legnagyobb árvíz magasságánál – tudtuk meg Tarnóczi József polgármestertől. A falu egy kilométerre fekszik a Sajó és a Hernád összefolyásától és 15 km-re a Tiszától. Eddig akkor adódtak árvízi gondjaik, ha egyszerre áradt a Sajó és a Hernád, illetve a Tisza magas vízállása visszaduzzasztó hatást fejtett ki. Az új körgát elkészült, a műszaki átadására több lépcsőben kerül sor. Emellett épült új árokrendszer négy zsilippel és gátakkal, amelyekből árvíz idején szivattyúval emelik át a vizet a folyóba. A környéken kialakított záportározók is növelik a biztonságot, így a polgármester szerint megoldódott Ónod árvízvédelme.

Halmajon a Vasonca-patak szokott gondot okozni, aminek vízhozamát két záportározóval akarják szabályozni – nyilatkozta Tóth József. Ezek befogadóképessége 600 ezer és egymillió köbméter, amelyek megépítésére már nyertek pályázati pénzt. A közbeszerzési eljárás után kezdődik a munka, amit őszre be akarnak fejezni. A közeli Hernádtól erős körtöltés védi őket, így a folyó árvizeitől nincsenek veszélyeztetve.

Önkormányzati feladat

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője kérdéseinkre azt írta: Edelény térségében a károsodott víztartó depóniák helyreállítására közel 130 millió forintot költöttek. Molnár Béla szerint ezek ugyanakkor “nem felelnek meg az I. rendű árvízvédelmi töltések műszaki követelményeinek sem keresztmetszeti, sem magassági, sem szerkezeti kialakításukban”. A város közvetlen közelében megépült egy záportározó, a település fölötti folyószakaszon pedig további 3 árvízcsúcs-csökkentő és 3 záportározó szolgálja a völgy és Edelény biztonságának növelését – írta a főigazgató.

A Miskolci Vízügyi Igazgatóság területén egyébként 2010-ben minden addig mért vízállás megdőlt és a statisztikai vizsgálatok alapján elmondható, hogy akkora víztömeg vonult le a folyókon, amely csak 500 évente valószínű. Korábban arra sem volt példa, hogy árvízi egyidejűségben egyszerre 630 km árvízvédelmi töltésen és 600 km kisvízfolyás melletti szakaszon kelljen védekezni az árvizek ellen. A helyreállítást elsőként a 45 legkritikusabb szakaszon végezték el, 590 millió forint értékben. A helyreállítás csak Felsőzsolca esetében meghaladta az 1,7 milliárd forintot. A város védelmére pedig 5,7 km új árvízvédelmi töltést építettek, amelyből közel 700 méter vasbeton parapetfal. Ónod településen mintegy 2,6 km, Nagycsécsen 1,1 km új körtöltés készült el. A Bódva völgyében az árvízvédelmi beruházások keretében három szükségtározó és négy záportározó épült közel 5 millió köbméter tározókapacitással.

A Hernád folyó is komoly károkat okozott 2010-ben a védművekben. Itt a jobb parti Ócsanálos és a bal parti Hernádkak, Szentistvánbaksa, Nagykinizs, Hernádkércs és Felsődobsza, valamint a Sajó jobb partján fekvő Sajóecseg körtöltéses védelmének kiépítése az egyik legsürgetőbb feladat, a költségigények meghaladják a 4,3 milliárd forintot.

A kiviteli munkák 2011-ben kezdődtek és három településen be is fejeződtek, Hernádkakon pedig ebben az évben lesz kész a gát. Ócsanálos, Felsődobsza és Sajóecseg térségében várhatóan 2012-2013-ban valósulnak meg a beruházások.

A Gesztellyel kapcsolatos felvetésünkre, miszerint ott nem történt semmiféle beruházás, a főigazgató megjegyezte: a települést védő körtöltés megvalósítása önkormányzati feladat, hasonlóan a fenti 7 településhez.

Nem végezték el a 2010-es árvíz utáni helyreállítási munkákat Edelény körül, így a város kiszolgáltatva vár egy esetleges újabb árhullámot – mondta a hvg.hu-nak Molnár Oszkár polgármester, aki szerint a politika is közrejátszik abban, hogy a kormány hanyagolja települését. Máshol is aggódnak az árvízi helyzet miatt, több helyen viszont jelentős védművek épültek.

A „bűnös város” semmilyen segítséget nem kap a kormánytól, sőt a 2010-es árvíz után a védekezésben részt vevő vállalkozóknak kifizetett számlákat sem egyenlítette ki az állam – mondta a hvg.hu-nak Edelény polgármestere. Molnár Oszkárt azért kérdeztük meg, mert a Felső-Tisza és a Duna vízgyűjtő területén is az átlagosnál nagyobb hó- és jégmennyiség halmozódott fel, ami egy gyors olvadás esetén árvízveszélyt jelenthet. Edelényben ehhez képest még a két éve bekövetkezett katasztrófa kárelhárítási munkálatain folyik a vita a Belügyminisztériummal, miután a tárca kétségbe vonta a védekezésre fordított és kifizetett 170 millió forint visszaigénylésének jogosságát, ezért bíróság fog dönteni ebben az ügyben.

Pedig Felsőzsolca után ezt a települést érte a legnagyobb kár a 2010-es árvíznél – mondta Molnár Oszkár, aki szerint „mióta nem tagja a kormánypártnak, tudja, hogy nem számíthat sok jóra”. A várost védő gát 2010. június 4-én szakadt át és a település jelentős részét elöntötte a Bódva. A helyreállítás során csak a gátszakadás helyét építették újjá, pedig a védekezés idején a munkagépek komoly kárt okoztak a teljes gátrendszerben. Más szakaszon nem történt gáterősítés a Bódva mentén, ezért a polgármester nyugtalanul várja az időjárás enyhülését, mert ha a szlovákiai vízgyűjtő területen, ahol számottevő hómennyiség vár olvadásra, gyors lesz a felmelegedés és esetleg esős időszak is beköszönt, újra komoly veszélybe kerülhet Edelény.

Nem történtek megnyugtató intézkedések?

Hompoth Imre 2004-től négy komoly árvízi védekezést vezényelt le Gesztelyen a védelmi bizottság vezetőjeként. Tapasztalatai szerint kétévente érkezett a mindig nagyobb árvíz, 2010. június 4-én minden addigi csúcsot megdöntve 520 cm-en tetőzött a vízállás. Úgy fogalmazott, hogy komoly árvíz korábban 1974-ben vonult le a Hernádon, a „vízügyi szakemberek pedig a 30 év alatt elkényelmesedtek”. Az expolgármester véleménye szerint az utóbbi évek áradásai után is csak szemfényvesztés folyik ezen a területen és környékükön nem történt semmilyen megnyugtató intézkedés.

Mindezt Simon István polgármester is így látja, aki ugyancsak hiányolja a gátak megerősítését. Mint a hvg.hu-nak mondta, Gesztely úgy szerepel a vízügyi térképeken, hogy magas parton fekszik és nincs veszélyeztetve, ami szerinte nem igaz. Tavalyelőtt is betört a víz a faluba és csak a helybeliek munkájának köszönhető, hogy időben megfékezték és nem lett komolyabb baj. A kiépített védmű nem a falut, hanem az Onga felé eső területet védi. A szomszédos Hernádkakon elkészült ugyan egy gátszakasz, de ha Gesztelyt „viszi a víz”, átcsap a 37-es főúton és őket is elönti.

Az elmúlt évben 2620 méter hosszú körgát épült Ónod köré, ami 1,3 méterrel magasabb az idáig mért legnagyobb árvíz magasságánál – tudtuk meg Tarnóczi József polgármestertől. A falu egy kilométerre fekszik a Sajó és a Hernád összefolyásától és 15 km-re a Tiszától. Eddig akkor adódtak árvízi gondjaik, ha egyszerre áradt a Sajó és a Hernád, illetve a Tisza magas vízállása visszaduzzasztó hatást fejtett ki. Az új körgát elkészült, a műszaki átadására több lépcsőben kerül sor. Emellett épült új árokrendszer négy zsilippel és gátakkal, amelyekből árvíz idején szivattyúval emelik át a vizet a folyóba. A környéken kialakított záportározók is növelik a biztonságot, így a polgármester szerint megoldódott Ónod árvízvédelme.

Halmajon a Vasonca-patak szokott gondot okozni, aminek vízhozamát két záportározóval akarják szabályozni – nyilatkozta Tóth József. Ezek befogadóképessége 600 ezer és egymillió köbméter, amelyek megépítésére már nyertek pályázati pénzt. A közbeszerzési eljárás után kezdődik a munka, amit őszre be akarnak fejezni. A közeli Hernádtól erős körtöltés védi őket, így a folyó árvizeitől nincsenek veszélyeztetve.

Önkormányzati feladat

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője kérdéseinkre azt írta: Edelény térségében a károsodott víztartó depóniák helyreállítására közel 130 millió forintot költöttek. Molnár Béla szerint ezek ugyanakkor “nem felelnek meg az I. rendű árvízvédelmi töltések műszaki követelményeinek sem keresztmetszeti, sem magassági, sem szerkezeti kialakításukban”. A város közvetlen közelében megépült egy záportározó, a település fölötti folyószakaszon pedig további 3 árvízcsúcs-csökkentő és 3 záportározó szolgálja a völgy és Edelény biztonságának növelését – írta a főigazgató.

A Miskolci Vízügyi Igazgatóság területén egyébként 2010-ben minden addig mért vízállás megdőlt és a statisztikai vizsgálatok alapján elmondható, hogy akkora víztömeg vonult le a folyókon, amely csak 500 évente valószínű. Korábban arra sem volt példa, hogy árvízi egyidejűségben egyszerre 630 km árvízvédelmi töltésen és 600 km kisvízfolyás melletti szakaszon kelljen védekezni az árvizek ellen. A helyreállítást elsőként a 45 legkritikusabb szakaszon végezték el, 590 millió forint értékben. A helyreállítás csak Felsőzsolca esetében meghaladta az 1,7 milliárd forintot. A város védelmére pedig 5,7 km új árvízvédelmi töltést építettek, amelyből közel 700 méter vasbeton parapetfal. Ónod településen mintegy 2,6 km, Nagycsécsen 1,1 km új körtöltés készült el. A Bódva völgyében az árvízvédelmi beruházások keretében három szükségtározó és négy záportározó épült közel 5 millió köbméter tározókapacitással.

A Hernád folyó is komoly károkat okozott 2010-ben a védművekben. Itt a jobb parti Ócsanálos és a bal parti Hernádkak, Szentistvánbaksa, Nagykinizs, Hernádkércs és Felsődobsza, valamint a Sajó jobb partján fekvő Sajóecseg körtöltéses védelmének kiépítése az egyik legsürgetőbb feladat, a költségigények meghaladják a 4,3 milliárd forintot.

A kiviteli munkák 2011-ben kezdődtek és három településen be is fejeződtek, Hernádkakon pedig ebben az évben lesz kész a gát. Ócsanálos, Felsődobsza és Sajóecseg térségében várhatóan 2012-2013-ban valósulnak meg a beruházások.

A Gesztellyel kapcsolatos felvetésünkre, miszerint ott nem történt semmiféle beruházás, a főigazgató megjegyezte: a települést védő körtöltés megvalósítása önkormányzati feladat, hasonlóan a fenti 7 településhez.

http://hvg.hu/itthon/20120228_arviz_edeleny_olvadas#utm_source=hirkereso&utm_medium=listing&utm_campaign=hirkereso_2012_2_28

 

 
⇐ Vissza a kezdőlapra

Csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá. Hozzászóláshoz lépjen be!

Eseménynaptár
<<  Január 2018  >>
 H  K  Sze  Cs  P  Szo  V 
  1  2  3  4  5  6  7
  8  91011121314
15161718192021
22232425262728
293031    
Látogatók száma
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter



Firefox 1024*768-ra optimalizálva.