• KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
  • KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
  • KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
TÁMOP záró
Keresés

alt                                                        alt

 

Látnivalók

Égerszög nevét a határában felfedezett Szabadság-cseppkőbarlang tette országosan ismertté. A barlangot 1954-ben fedezték fel a Pitics-hegy tövében, azóta a Világörökség listájára is felkerült. Az Aggteleki karszt egyik legjelentősebb cseppkőbarlangja, turisták nem látogathatják. A Pitics-hegyi kilátóból (446 m) a szlovákiai Alacsony-Tátra hegyeit is látni.

A falu református templomát 1791-ben építették késő barokk stílusban. 1929-ben egy eklektikus stílusú sisakos harangtornyot kapott két haranggal. Egyes famunkáit egy helyi asztalosmester készítette el. A leszedett XVIII. század végi festett fakazettás mennyezetéből pár darabot a karzat alsó részének javítására használtak fel, amelyek ma is láthatóak. A templom más berendezésein is látszanak korábbi festéknyomok a mázolás alatt.

A település főutcáján bontatlan egységben számos, XIX. században épült, szinte eredeti állapotban fennmaradt perkupai stílusú népi lakóház látható. 2004-ben a helyi önkormányzat védelem alá helyezte az épületegyüttest, az egyik házat (Béke út 36.) a Műemlékvédelmi Felügyelet is felvette az országos műemlék listára.

2004 nyarán szendrői tűzoltók segítségével helyreállították a falu egykori tűzoltó szerkezetét, ami jelenleg a kultúrház udvarán látható.

A falu temetője az elhunyt kora és neme szerint különbözőképpen faragott, régi oszlopos fejfákat őriz, műemlék jellegű.

A környék egyedülálló természeti szépségeivel, érintetlen természetével, számos túraútvonallal, tanösvénnyel várja az idelátogatókat, akik pedig aktív pihenésre vágynak, azok horgászhatnak vagy vadászhatnak is. Kerékpárral és gyalogosan egyaránt csodálatos kirándulások tehetőek.

 

Megközelítés                                                                                                               GPS: 48.44319, 20.58692

Égerszög település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi Járás területén, Miskolctól 50 km-re, északra található. Miskolcról indulva a 26-os, majd Sajószentpétertől a 27-es számú főúton tovább haladva Edelényig. Onnan Szendrőlád, Szuhogy és Felsőtelekes után érhető el.

(A település a Google térképen)

 

Története

A történelmi Gömör és Borsod megye határán, a Rét-patak völgyfőjében, Aggtelek délkeleti szomszédságában települt az egykori Torna megyei község.

A középkorban, feltehetően a XII. században, a mai Égerszög területén alakulhatott ki Kovácsi falu, a tornai királyi erdőuradalom vasműves szolgáló népének települése. Az itt lakók vaskohászattal foglalkozhattak, az erre utaló salaknyomokat a település határában találták meg. A környék fáiból égették a kohók működtetéséhez szükséges faszenet. Az így felszabadult területeket mezőgazdasági művelésbe vonták.

1270-ben a királyi erdőuradalom halászó vizeit a felügyelő vízóvók kapták, kiknek vezetője Böjte volt. A vízóvók birtokát a XIII. század végén több főúr közül Porcs fia Domokos nádornak sikerült elfoglalnia, és átnevezte Égerszöggé. Neve az éger fanév és a „sarok, szeglet, zug” jelentésű -szög utótag összetételeként arra utal, hogy a falu az Éger-völgy (Henc-völgy, Rét-völgy) fölső szakaszán (szögében) épült. Ezután a falu Tomori Elus János kisnemes kezére került. 1424-ben Zsigmond király Bessenyő Pálnak adományozta a települést, így az a tornai uradalomhoz került. 1436-ban Berencsi Sáfár István szerezte meg, majd e család kihalása után János esztergomi érseké lett. 1470 körül Szapolyai Imre tulajdonába került. A mohácsi csata után I. Ferdinánd elvette János királytól, és főkamarásának Horváth Gáspárnak adományozta. 1559-ben Horváth özvegye eladta Mágóchy Gáspárnak.

A XVI. században az itt élők áttértek református hitre. A törökök Égerszöget sem kímélték, bár ebből az időszakból kevés ismeretanyag maradt fenn.

A XVIII. században a község lakosai földműveléssel, szőlőtermesztéssel, szén- és mészégetéssel foglalkoztak.

A XIX. század első felében volt a legnépesebb (633 fő) a falu, ezután lakosainak a száma lassan csökkent. A lakosok mai száma pedig csak 43 fő. A lakosság létszámcsökkenésének fő oka a mezőgazdaság szerkezetének átalakulása, az állattenyésztés és gyümölcstermelés felhagyása, továbbá a szőlőültetvények pusztulása lehetett.  

1950-ben önálló tanácsú község lett, majd 15 év múlva a szőlősardói közös tanács részévé vált. 1979-től Perkupával volt közös tanácsa. Önállóságát 1990-ben kapta vissza.

 

Közigazgatás

Égerszög 1990 óta önálló önkormányzattal rendelkezik, neve, Égerszög Község Önkormányzata. Címe és telefonszáma: 3757 Égerszög, Béke út 29., tel: 06-48-463-003. Napjainkban  a Perkupai Közös Hivatal része.

 

Érdekességek

1941-ben rettenetes erejű pusztító szélvész tört a falura, elsodorta a háztetőket és hatalmas fákat tépett ki gyökerestől. Az egyik fát a vihar átrepítette a falu felett, majd a templom toronycsillagának vágta úgy, hogy derékszögben elhajlította a kakast és a csillagot tartó vasrudat. Másfél évtized után, 1957-ben állították helyre budapesti barlangászok. Az 1990-es évek közepétől rendszeresen tartanak falunapokat, az utóbbi években már a  a Gömör-Tornai Nyár programsorozat részeként.

 

Szolgáltatások

A településen a következő szálláshelyek találhatóak meg, amelyek egész évben várják az ide érkező vendégeket: Boróka Vendégház és Éger Turistaház.

Az Éger Ág Alapítvány tevékeny civil szervezője a település kulturális programjainak.

Égerszög községben mobil posta működik, továbbá a Béke utca 15. szám alatt egy vegyesbolt található.

 

(Fotók Égerszögről a Google oldalán)

 

 
Eseménynaptár
<<  Január 2018  >>
 H  K  Sze  Cs  P  Szo  V 
  1  2  3  4  5  6  7
  8  91011121314
15161718192021
22232425262728
293031    
Látogatók száma
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter



Firefox 1024*768-ra optimalizálva.