• KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
  • KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
  • KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
TÁMOP záró
Keresés

alt                         alt                  alt

 

Látnivalók

Református temploma XVIII. századi (1794-97) barokk épület, déli homlokzata előtt tornyocska. 1837-ben újították fel egy tűzeset után. Tornya 15 méter magas, tetején bádogkakassal. Legutóbbi felújítása 2000-2001-ben történt. A település Római katolikus temploma jelenlegi formáját az 1777-es barokk átépítéskor nyerte el. A templomot egy feltehetően középkori kőfal veszi körül, melynek északi oldalán az 1870-ben épült Gedeon család kriptája található. A főoltárképen a templom védőszentje Gyümölcsoltó Boldogasszony látható.

A templom szomszédságában találjuk a 2002-ben felújított plébániát, melynek ékessége a díszesen kifaragott kapuzat.

A falu orsóalakú központjában, a római katolikus templom északi részén található a Milleniumi tér. Itt látható a Szent-Háromság szobor, és az I. és II. Világháborús elesett hősök emlékműve. A tér alsó részén látható a történelmünk főbb eseményeire emlékeztető két oszlopsor.

A templomot délről a Szent Imre tér övezi. Közepén áll Nepomuki Szent János öntöttvas szobra, mely amerikai adományként érkezett a községnek. A térrel szemben a Trianoni emlékmű áll.

A község temetőjében található az 1998-ban felső-tiszavidéki hagyományokat visszaidéző harangláb. Akác oszlopfőit fafaragás díszíti. Öntvényharangja 15,57 kg súlyú.

A Gedeon-kúria a település legértékesebb műemléke és a község kulturális központja. 1700-1770 között épült copf stílusban. L alaprajzú, földszintes, 6 szobás épület. Az egyik szoba a Teleháznak ad otthont, nagy terme kiállítások és tanácskozások színhelye. A Gedeon kúria teljes körű felújítása 2012. augusztusára valósult meg, ez az épület ad otthont az „Élet a határon” című állandó kiállításnak, mely a História-völgy program keretén belül jött létre. A kiállítás az országhatár változásainak hátterét és mindennapi életre gyakorolt hatását mutatja be. A kúria hatalmas udvarán találjuk a Szabadtéri Színpadot, és a 2000-ben felújított Kézművesházat. Ez az udvar a színhelye a település hagyományosan megrendezett kulturális rendezvényeinek (falunap, szüreti fesztivál).

 2012-ben lehetőség nyílt a község saját helytörténeti gyűjteményének bemutatására szolgáló ház felújítására is - megszületett a település Tájháza, melyben egy tájékozódástörténeti kiállítás, „A mohától a GPS-ig” is helyet kapott. A tájékozódás történetéről és eszközeiről  képet adó anyag szintén része a História-völgy projektnek. História-völgy kapuja közül egyik Boldván, másik itt, Hidvégardó határ szélén található. Ezek jelképes kapuk, melyek között a História-völgy programban részt vevő települések turisztikai attrakciói, kiállításai és programjai kerültek megrendezésre.

Maga a Tájház az 1900-as évek elejére jellemző népi stílusjegyeket hordozza. Az épület helyi és környékbeli kincsek gyűjteményének ad otthont. Ezek régi hagyatékok, helyiek felajánlásai, valamint a határon túl élő felvidéki magyarok adományaiból tevődnek össze, és előidézik a régi idők lakásbelsőjét, dísztárgyait, mindennapi használati eszközeit. A História-völgy kapui közül egyik Boldván, másik itt Hidvégardó határ szélén található. Ezek jelképes kapuk, melyek között a História-völgy programban részt vevő települések turisztikai attrakciói, kiállításai és programjai kerültek megrendezésre.

A Papp-kúria település másik nagyobb műemlék jellegű építménye. 1830 körül épült népi klasszicista stílusban. Az épület évek óta az étkezdének és konyhának ad otthont. Előtere hatalmas virágosított pihenő-park.

 

Megközelítés                                                                                                                GPS: 48.5563, 20.83863

Magyarország legészakibb települése, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az Edelényi Járás területén, Miskolctól 65 km-re északra fekszik. Közúton Miskolcról indulva a 26-os számú főúton haladva Sajószentpéterig, onnan a 27-es számú főútvonal vezet Edelényig. Majd Szendrőlád, Szendrő, Szalonna, Perkupa, Bódvaszilas, végül Komjáti után érhető el.

Csak a Borsod Volán járataival közlekedhetnek az emberek, mivel a legközelebbi vasútállomás Tornanádaskán található.

(A település a Google térképen)

 

Története

Árpád kori település a Bódva ősi hídjánál. Nevének Hidvég- előtagja a Torna várából Borsodba vezető középkori útvonal a Bódva folyót átívelő hídját jelöli. Lakosai az Árpád-korban a tornai királyi uradalom erdészei voltak, ahogy akkor nevezték: erdőóvók – amelyre nevének –ardó utótagja utal. Az ő feladatuk volt a gerendahíd gondozása és védelme is. A települést „Ardó” néven először egy 1283. évi királyi oklevél említi. A középkori Ardó Szádvár tartozéka volt, de az uradalom részeként többször került más birtokába.

A XIV. században már nem csak templommal, hanem iskolával is bírt.

1415-ben – a középkorban jelentős szerepet játszó – Bebek család tartotta a kezében. Az 1427-es összeírás tanúskodik arról, hogy nagyobb település lehetett, hiszen 43 jobbágyporta szerepel az akkori összeírásokon.

A XVII. században Szádvár lerombolása után az Esterházy család tulajdona lett a település.

A török portyázások, fosztogatások idején a falu lakossága egyre csökkent, majd az 1720-as évekre teljesen elnéptelenedett. Feltételezések szerint az 1730-as években telepedhetett újra. A XVIII. századtól a Gedeon család a legnagyobb birtokosa, akik kezén egészen a XX. század elejéig maradt. Másik két jelentős földbirtokosa a Papp és a Soltész család volt az 1950-es évek elejéig.

Trianon határmenti, peremhelyzetű településsé tette.

1950-1990 között új iskola, ifjúsági klub, óvoda, tanácsháza, orvosi rendelő és pékség kezdte meg működését a községben. Ezen időszak között közös tanácsi székhelyközpont volt Becskeháza, Bódvalenke és Tornaszentjakab társulásával.

A rendszerváltást követően kialakultak a falvakban az önkormányzatok, így vált Hidvégardó körjegyzőségi központtá az előbb említett települések csatlakozásával.

A település lakosainak száma 575 fő.

 

Közigazgatás

Hidvégardó községi Önkormányzat 3768 Hidvégardó, Tornai út 106. szám alatt található. Az önkormányzat képviselő-testülete 4 fő beleértve a polgármestert is. Körjegyzőségi székhely volt, majd 2013. január 01-től a Perkupai Közös Önkormányzathoz csatlakozott. A társuló települések közé tartozik Perkupa, Szögliget, Tornabarakony, Bódvarákó, Varbóc, Szőlősardó, Égerszög és Teresztenye.

 

Érdekességek

Hidvégardóban a katolikus egyház történetében méltán ismert a jászói születésű Mester Károly neve. 1905. december 5-én nevezték ki a község és a környező települések megyei plébánosává. Sokat tett a község, a lakók és az egyház szolgálatában, mind lelki téren, mind pedig kulturális téren írásai által. A nevéhez fűződik a templom felújítása, plébánia rendbetétele, intézmények, szervezetek létrehozása, mint például Oltáregyesület, Katolikus Népszövetség, Gazdakör, Olvasókör, Iparoskör Elemi leányiskola, Karitász helyi szervezete. A község lakóinak olvasottságát, tájékozottságát, műveltségét is próbálta pallérozni. Az ő támogatásával épült a Tornai úton a Kisboldogasszony tiszteletére emelt kápolna. Bár Székesheférváron hunyt el 1962-ben és ott is temették el, végakarta az volt, hogy Hidvégardó templomkertjében nyugodjon. Újratemetése 2005. november 02-án valósult meg a községben.

Már önmagában is érdekességnek számít, hogy a község Magyarország legészakibb települése, bekötőútja egyben az országhatár is Szlovákiával.

A településtől déli irányban nyílik a Cserehát talán legszebb szurdokvölgye, a Sas-patak völgye. Itt találjuk a Kalangyos forrást. A régi időkben gyógyhatásúnak tartották ezt a vizet. 2 km-re van a községtől mégis volt, aki minden nap innen vitte a friss ivóvizet. A hagyomány szerint gyomorpanaszok gyógyítására volt kedvező hatással. Vizét mai napig fogyasztják az arra járók.

Ritka érték a község északi határát képező Alsó-hegyen virágzó, szigorúan védett Tornai Vértő, mely egy igazi vöröskönyves növényritkaság és a Földön csak ezen a környéken fordul elő.

A községben megmaradt, hogy utcákat, vagy utcarészeket a lakók a mai napig régi nevekkel illetnek. Ilyen például a községbe bevezető Tornai út elejének elnevezése: ez a Fogadó, ahol régen egy hatalmas vendégfogadó állt. Itt szállásolták el a faluba betérő vásárló és kereskedő embereket. A mai Jókai utat pedig a mai napig is Kilökinek nevezik. Ennek oka, hogy későbbi építés, és a falunak ez egy kiálló csücske, ahogy régen mondták „a faluból kilökött rész”. A községben szép, ápolt közterek és utcák sok-sok virággal díszítettek.

Hidvégardó évről-évre részt vesz a Virágos Magyarországért Környezetszépítő Mozgalom versenyén, s minden évben rangos kitüntetéseket és díjakat nyer. A település állandó rendezvényei a Katolikus templombúcsú május 2. vasárnapján, a Falunap június 1. hétvégéjén és a Szüreti Fesztivál szeptember utolsó hétvégéjén kerül megrendezésre.

 

Szolgáltatások

A település jelenleg is több körzeti-központi intézménnyel bír: napköziotthonos óvoda, étkezde-konyha, általános iskola (Bódvaszilasi Körzeti Általános Iskola tagiskolájaként), postahivatal háziorvosi és védőnői szolgálat, mentőállomás, gyógyszertár, fogorvosi rendelő, könyvtár, teleház, kézművesház. Körzetéhez Tornaszentjakab, Becskeháza és Bódvalenke tartozik.

A községben 2 vendéglátóhelység és 5 kiskereskedelmi üzlet található.

Civil szervezetei a Hidvégardóért Közalapítvány, a Községi Sportegyesület és az MTTSZ Szabadidő Egyesület.

A településen 3 nagyobb cég is működik: fafeldolgozó üzem, sütőüzem-pékség, tejfeldolgozó üzem.

Vendégházak: Matusz Vendégház, Tóth Vendégházak, Fagyöngy Vendégház

Egyéb szolgáltatásként az önkormányzat által fuvarozási és gépi szolgáltatásokat is igénybe lehet venni. A településnek van saját időszakos közéleti újsága, a Hidvégardói Krónika, amely negyedévente beszámol a község kulturális, közéleti eseményeiről, aktualitásokról, érdekességekről.

 

(Fotók Hidvégardóról a Google oldalán)

 

 
Eseménynaptár
<<  Január 2018  >>
 H  K  Sze  Cs  P  Szo  V 
  1  2  3  4  5  6  7
  8  91011121314
15161718192021
22232425262728
293031    
Látogatók száma
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter



Firefox 1024*768-ra optimalizálva.