• KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
  • KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
  • KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
TÁMOP záró
Keresés

alt                                                               alt

 

Látnivalók

A település leghíresebb építménye a Háromhegyi pálos templom és kolostorrom. A kolostor alapítási körülményei egyelőre még ismeretlenek. Egyes források szerint a községtől északra, a Hármas-hegy oldalában álló pálos kolostort 1341 körül szalonnai nemesek, Thekus ispán fiai alapították, vagy adományozták a Martonyi szélén élő remetéknek. Más források szerint 1383-ban alapította Szalonnai István, Thekus ispán leszármazottja. Ennek ellentmond egy 1382-es keltezésű oklevél, amely panaszt fogalmaz meg egyes szomszédos nemesekkel szemben, akik elfoglalták a kolostor földjeit. Viszont 1399-ben egy másik oklevél még Szalonnai István tulajdonaként említi a Háromhegyi kolostort.

A Boldogságos Szűz tiszteletére emelt gótikus stílusú építmény a legjobb állapotban fennmaradt emléke az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendnek. A Pálos rendet Boldog Özséb, esztergomi kanonokból lett remete alapította 1250 körül. A rendházat és templomát valószínűleg 1565 táján a törökök égették föl, így lakhatatlanná vált és el is néptelenedett. 1564-ben még lakták szerzetesek. A magára hagyott kolostorral az 1970-es évek közepéig senki nem foglalkozott. Ekkor kezdeményezték először megóvását, de az illetékes műemlékvédelmi hatóság az aránytalanul nagy költségekre hivatkozva nem javasolta a beavatkozást. 1987-ben ismét előkerült a kolostor kérdése, de mindössze egy meg nem valósított állagmegóvási tervig jutott a kezdeményezés. 1996 végén a műemlék a magyar állam tulajdonába, valamint az Aggteleki Nemzeti Park vagyonkezelésébe került.

1998-ban megkezdődött a templomhajó és a szentély nagyobb részének, valamint az épület külső oldalának feltárása. A régészeti feltárás számos eredeti kőfaragványt hozott a felszínre (közel 400 db-ot), így a rekonstrukció során lehetőség nyílt az eredeti állapot helyreállítására. 2001-ben megkezdődött az építészeti állagmegóvás. Ezzel lehetővé válik a műemlék fennmaradása és bemutathatóságának biztosítása. A kolostor templomának falai és diadalíve viszonylag jó állapotban láthatók. Kerengőjének és gazdasági építményeinek egykori elrendezése ma is jól kivehető a romokból. A templom belsejében két 140 éves bükkfa állt, amiket a még viszonylag jó állapotban lévő oromfalak védelme érdekében kivágtak. Mára már eltávolították a templomhajóban felgyülemlett földhordalékot, lehatárolták a padlószintet és tetőt emeltek az épület hajószerkezete fölé. A tetőszerkezetet zsindellyel fedték be, az oromfalakat stabilizálták, a támpilléreket ismét fölépítették. Továbbá 2005-ben feltárásra és konzerválásra került a kolostor lakórészének kerengő folyosója, illetve a káptalan terem falai. A következő rekonstrukciós szakasz, a tervek szerint a szentély rekonstrukciós kivitelezését, és a templombelső tervezését foglalja magában, valamint megtörténik a kolostor területének régészeti feltárása is.

A műemlék a Szalonnai-hegység sűrű erdejében található, Martonyi, Szalonna és Perkupa felől a zöld, Bódvarákó felől a kék, majd zöld jelzésű turistautakon érhető el.

A Római Katolikus templom1988-ban épült, egyedi, különleges építészeti megoldásával szépen illeszkedik a község panorámájába.

A falu református temploma 1786-ban épült a korábbi fatemplom helyén. Ez a templom 1811-ben lett a tűz martaléka, és 1827-re építették újjá fagalériás toronnyal, melyet 1907-ben alakítottak át a mai formájára. A templom mennyezete sík, vakolt, berendezéséből csak a copf szószéke eredeti.

Érdemes megtekinteni még egy 1926-ban épült rendhagyó faragott mellvédű faoszlopos lakóházat (Fő út 55.)

 

Megközelítés                                                                                                                GPS:48.46867, 20.76900

Martonyi, az alig 400 fős kisközség, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi Járás területén, Miskolctól 50 km-re, északra található. Közúton Miskolcról a 26-os számú főútvonal, majd Sajószentpéterről a 27-es vezet Szalonnára. Szalonnán a közlekedési táblák alapján jobbra, majd a Rakacai víztározónál balra fordulva kb. 2 km után Martonyi község következik.

(A település a Google térképen.)

 

Története

A terület már az őskorban is lakott volt. A falu első írásos említése 1249-ből maradt fenn egy adásvételi szerződésben, mely szerint a Szalonnához tartozó Mortun földet az Örsúr nembéliek eladták Thekus (Tekus) ispánnak és testvéreinek. Az új birtokos család Szalonnán építette fel rezidenciáját. Előbb-utóbb ők is Szalonnainak nevezték magukat, és innen irányították vármegyényi birtokaikat.1273-ban a község Szentmárton néven szerepel, tíz évvel később azonban ismét Mortuny alakban olvasható a neve. Nevének jelentése Mártoné, ebből alakulhatott ki a Martonyi elnevezés. 1402-től Bebek birtok. A Bebek család egyik ága Mátyás királytól bányászati jogot nyer a falu határának ércbányáira. A Rednek-völgyi bányában bronzkori tokos balta került napvilágra, itt már a bronzkorban is folyhatott ércbányászat. A vasércbányászat a XX. század közepén fejeződött be.

Sok csapást állt ki a település a történelem folyamán. A török pusztításai után hódoltsági terület. 1577-ben hatalmas jégverés pusztította. A törökök kiűzése után a település fejlődésnek indult. A XIX. század közepén több birtokos - így a Vatay, Ragályi, Csiszár, Széky, Pásztor, Koós, Madarassy, báró Wesselényi, Kalas, Rókusfalvy, Horváth, és Dobozy családok - kezén találjuk. A két világháború között egy római katolikus és egy református elemi iskolája volt. Szeszgyára is működött a Tagi tanyán. A II. világháború éveiben a megszüntetett Derenkről ide is letelepedett néhány család.  Művelődési házat és könyvtára napjainkban is működik. A község lakosságának száma sajnos a mai napig is csökken, iskolái megszűntek.

Aki a csendet és nyugalmat szereti, kíváncsi a falusi életre, értékekre, hagyományokra, jobb helyet nem is találhatna. Martonyi földrajzi helyzeténél fogva optimális pihenőhely, külterületének nagy része az Aggteleki Nemzeti Parkhoz tartozóan természetvédelmi, egy része pedig fokozottan védett terület. Növény- és állatvilága rendkívül sokszínű. A környező dombok és hegyek kiválóan alkalmasak kirándulásra, túrázásra, vadászatra, gombázásra és gyógynövények gyűjtésére. A falutól kb. 2 km-re lévő Rakaca-tó a víz szerelmeseinek és a horgászoknak nyújt lehetőséget kikapcsolódásra. Martonyiból a környező települések túraútvonalakon is megközelíthetőek.

 

Közigazgatás

A település 1990 óta helyi önkormányzattal rendelkezik, mai neve Martonyi Községi Önkormányzat (3755 Martonyi, Fő út 54., Tel.: 06-48-459-001).

Itt az Edelényi Járási Hivatal ügysegédjének és a Szalonnai Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjének is van fogadónapja. Az Edelényi Járási Hivatal okmányirodája Szendrőben található (Tel.: 06-48-560-523). A település a Szalonnai Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozik (3754 Szalonna, Tanácsház tér 1., Tel.: 06-48-558-204).

A településért három civil szervezet is dolgozik: Martonyi Fejlődéséért Alapítvány, Martonyi Polgárőr Egyesület és Martonyi Sportegyesület.

 

Érdekességek

Martonyi község 2009-ben „Pálos Testvér-települési Együttműködési Megállapodás”-t írt alá Kurityán községgel. A megállapodás aláírásával a települések létrehozzák a települések közötti nemzetközi együttműködést a Pálos rendhez kötődő hagyományok felélénkítése érdekében.

 

Szolgáltatások

Martonyiban két, nagyon jól felszerelt vendégház várja az ide érkező kedves vendégeket:

Klastrom vendégház és a Haranghegyi Hajlék

A község további szolgáltatásai és egyéb fontos tudnivalói: 3 kiskereskedelmi üzlet működik itt, továbbá egy Fortuna nevű kocsma és lottózó.

Orvosi ellátást Dr. Ungvári Balázs (48/458-018) látja el, orvosi ügyelet (48/460-023) és gyógyszertár (48/460-003) Szendrőben található.

A településen mobil posta szolgálat biztosítja a küldemények kézbesítését.

 

(Fotók Martinyiról a Google oldalon.)

 

 
Eseménynaptár
<<  Január 2018  >>
 H  K  Sze  Cs  P  Szo  V 
  1  2  3  4  5  6  7
  8  91011121314
15161718192021
22232425262728
293031    
Látogatók száma
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter



Firefox 1024*768-ra optimalizálva.