• KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
  • KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
  • KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
TÁMOP záró
Keresés

alt

 

Látnivalók

A jelenlegi görög katolikus templomot 1921-ben emelték. Egy XV. századi fatemplom helyén áll, amit 1721-ben egy kőtemplom váltott fel. A falu fölötti dombon, a Templomhegyen helyezkedik el a bazilika formájú román stílusú épület, ami kőből készült fallal van körbekerítve. A fal kilencoldalú, egyenesekkel határolt lőréses építmény, amely egyszerűen csak a templomot körülvevő falként épülhetett, erre utal csupán 65-70 cm vastagsága. A falon 20 darab lőrés található, melyek kifelé összeszűkülnek, belső szélességük 60-70 cm, külső szélességük viszont csak 12-15 cm. A körbekerített terület közepén található a ma is látható templom. A templomot 1925-ben Koren János egri festő festette. Az ornamentika Stubnya László munkája. A hajó mennyezetén az Utolsó Vacsora, Karácsony, Vízkereszt, és Úrszínváltozás nagy freskói láthatóak. A négy sarkán Szent György, A Szent Család Egyiptomba menekül, Szent József, Szent István első vértanú, Szent Anna és Keresztelő Szent János fejevétele látható. A szentély boltozatán pedig a Szentháromság freskója. A kórus alatt Bélavári Alice ikonjai vannak a falra függesztve. Az eredeti faoltár és a szószék 1923-ban készült. Kikerült a hajóba és jobb oldalt látható. A felette lévő baldachin a régi kápolnából került fel. A templomot körülvevő kőfal két végén találhatóak a bejáratok, amiket valószínűleg utólag nyithattak meg, mert az eredeti bejáratok oldalt voltak. Nagy valószínűséggel a mai templom építésekor kb. 1 méterrel feltöltötték a területet. A Kőfalat 1989-ben újították fel, azonban építésének idejéről nincs pontos adat.

A Hősök Tornya 1942-ben épült, amely a világháborúban elesett hősöknek állít emléket. A torony a templomhoz vezető út mellett áll. A falu kápolnáját 1868-ban építették és csak a hétköznapokon használják. 1972-ben épült meg egy Amerikába kivándorolt helyi lakos adományaiból a Borbála Könyvtár. A könyvtárral az építtető édesanyjának állít emléket.

 

Megközelítés                                                                                    GPS: 48.45859, 20.88334

Rakaca Miskolctól 67 km-re, Szendrőtől 24 km-re, található. A települést legkönyebben az Edelény- Szendrő-Szalonna-Meszes-Rakaca útvonalon lehet megközelíteni. Azonban Hidvégardó felől is ki van építve egy Rakacára vezető út Tornaszentjakabon, Viszlón majd Rakacaszenden keresztül. A község vasútállomással nem rendelkezik, a legközelebbi állomás Szalonnán van, a Volán járataival azonban nagyon jól megközelíthető. A Miskolc-Debréte útvonalon naponta több autóbusz is közlekedik, de Bódvaszilas irányából is el lehet jutni a településre busszal.

(A település a Google térképen.)

 

Történet

A község neve a XIII. században olvasható először Rakocha, Rokocha formában. Ez a szláv eredetű név valószínűleg a falu határában folyó „Rákos”- patakról eredeztethető. A Rokocha név rákokban bővelkedő vízfolyást jelent. A településen az első birtokos család a szalonnai Tekus család volt, akiktől később V. István vette el a rakacai birtokot. A XV. században a terület nagyobb része a tornai uradalomhoz tartozik. Annak ellenére, hogy birtokosai gyakran cserélődtek a Rakacai család még a XVII. században is tulajdonos volt. Ez a település is a többihez hasonlóan hódoltsági terület volt a török pusztítások idején. A lakosság eleinte 20 forint adót fizetett, de mikor képtelenek voltak adózni inkább elmenekültek és így a falu elnéptelenedett. Később a kopár területre szlovák és rutén telepesek érkeztek. A bevándorlók magukkal hozták vallásukat is, ami görög katolikus volt és hamarosan megépítették templomukat is.

Rakaca a XX. század elején fellendülésnek indult, görög katolikus elemi népiskolával, körorvossal, postával rendelkezett. A község erdejét erdőbirtokosok tartották karban, több iparosa volt és számos helyi hangya szövetkezete működött. Az 1945 utáni földreform során a gagybátori Jakabfalvy család ott található területét osztották fel.

A II. világháború után a lakosság száma nagyon lecsökkent a helyi cigányság aránya azonban növekedett. A település határában a mészkő bányászata sok embernek adott munkát. Az itt kitermelt kemény mészkövet, a sötétszürke- világosszürke sávozású „rakacai márványt” régebben a kőfaragók és díszkő üzemek is hasznosították.

 

Közigazgatás

Rakaca község önkormányzatának képviselő- testülete 8 főből áll a polgármestert és az alpolgármestert is beleértve. Az önkormányzat épülete 3825 Rakaca, Petőfi Sándor út 92. szám alatt található. A Rakaca Körjegyzőség 4 településből álló önkormányzati társulás. Ide tartoznak Rakaca, Rakacaszend, Viszló és Debréte községek. Az Edelényi Kistérséghez tartozik, annak északi csücske, mert egyik szomszédja már encsi kistérséghez tartozik, másoldalról pedig majdnem a szlovák határon fekszik.

 

Érdekességek

A görög katolikus templomot már több pápa részesítette teljes búcsúban, mivel ez a környék búcsújáróhelye. A községen halad keresztül a „Cserehát Turistája” elnevezésű piros túraútvonal.

Itt található a megye egyetlen drogrehabilitációs nevelőintézete, melynek épületét 2004-ben avatták föl a volt görög katolikus iskola épületében.

Hazánk egyik legnagyobb víztározója a településen folyó patakról kapta a Rakaca-víztározó elnevezést. A tó lehetőséget biztosít a horgászatot és a vízi sportokat kedvelők számára. Szalonnától alig 1,5 km-re a falu határában duzzasztották fel a Rakaca-patakot, mely a Bódva jelentős mellékvize.

 

Szolgáltatások

A faluban általános iskola, 3 kiskereskedelmi üzlet, 2 vendéglátóhely, orvosi rendelő, posta, közösségi ház és drogrehabilitációs nevelőintézet is működik.

 

(Fotók Rakacáról a Google oldalon.)

 

 
Eseménynaptár
<<  Január 2018  >>
 H  K  Sze  Cs  P  Szo  V 
  1  2  3  4  5  6  7
  8  91011121314
15161718192021
22232425262728
293031    
Látogatók száma
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter



Firefox 1024*768-ra optimalizálva.