• KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
  • KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
  • KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
TÁMOP záró
Keresés

alt               alt               alt

 

Látnivalók

Szendrőládon több műemlék jellegű épület is található. Az egyik a római katolikus templom, amely 1773-ban épült, majd 1830-34-ben klasszicista elemekkel bővítették. A templomban a padok eredetiek, barokk stílusúak. A XVII-XVIII. század fordulója körül épült lakóházat a helyi hagyomány huszita templomnak nevezi, belseje ma is őrzi korábbi hangulatát.

A falu végén áll Nepomuki Szent János egész alakos, festett, népies barokk kőszobra, amelyet 1820 körül állítottak. A szobor félköríves alaprajzú, párkány nélküli háromszögű oromzatos, melyet hódfarkú cseréppel fedett védőépület óv.

A falutól délre, egy hirtelen felmagasodó domb tetején - a Bükk-hegyen (Várhegy) középkori kővár csekély romjai fedezhetők fel.

A település részese a História völgy turisztikai látnivaló sorozatának, amelynek 11 helyszínen, 15 kulturális állomása van a Bódva-völgyében. Szendrőládon a Roma Kulturális Központban található az a bemutatóhely, ahol betekintést nyerhetünk a cigány kultúra, a cigány zene, a cigány képzőművészet világába. A múzeumban roma képzőművészek műveiből szerveznek kiállításokat, zenével, tánccal, helyi mesterségekkel, tárgyi emlékekkel és a hagyományos roma konyhával ismerkedhetnek meg a vendégek.

Kiválóan alkalmas a környék kirándulásra, a 1,5 hektár kiterjedésű Szendrőládi-rétek természetvédelmi területnek minősülnek . A réten a régészek egy vár romjait hozták a felszínre, míg a botanikusok a fokozottan védett magyar nőszirom /Iris aphylla ssp. hungarica/ élőhelyét fedezték fel a területen. A természetvédelmi terület szabadon látogatható.

 

Megközelítése                                                                         GPS: 48.343337,20.741944

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Bódva völgyében, Edelénytől (6 km-re) északra, Szendrőtől (8 km-re) délre fekvő település. Miskolcról a 26-os számú főútvonalon északi irányba haladva a Sajószentpéterről elágazó 27-es számú főútvonalon Edelényen át érhetünk Szendrőládra. Vasúton a Miskolc-Tornanádaska útvonalon közelíthető meg.

(A település a Google térképén.)

 

Történet

A község elnevezése a történelem folyamán sokat változott. Eredeti neve Lád volt. Szent Lászlóról  vagy a Laad nemzetségről kapta ezt az elnevezést. A falu nevét a XIV. században Lad és Laad alakban írták. A XVII. század végén kezdték a falut a szomszédos Bessenyőről Bessenyő-Ládnak is nevezni. Majd kialakult a Ládbesenyő-Szendrő-Szendrőlád nevek elkülönítése, a mai használat szerint (1873-tól). A népvándorlás utolsó hullámában a honfoglaló magyarsághoz csatlakozott három kabar törzs települt itt meg, mely keveredett az őslakossággal. Szendrőlád első írásos emlékei a XIII. századból erednek. A XVI. században a törökök terjesztették ki hatalmukat, hódoltsági területté lett, egy része pedig a szendrői vár tartozéka volt. A törökök idejében a Bükk tetőn állt egy vár, és a várból vezetett egy alagút a töltés széléig a Bódvához. Mivel a Bódván csak itt lehetett átkelni, Szendrő szintén ezt használta átkelőhelyként.

A település a török kiűzése után indult fejlődésnek. A Bódván malom üzemelt, s a XIX. században téglagyára is volt. A XVII. században Ferdinánd király az egész Szendrőládi határt a Királykút tanyával együtt Berzeviczi György nevű nemesnek ajándékozta, aki megépítette a római katolikus templomot és a kastélyt. Később házasság révén települtek be a nemesség tagjai: Gombos, Vécsei, Ditrik és Kozma. Berzeviczi Gyula  felépítette a nagyhegyen a tornyos kastélyt és 80 hold szőlőt telepített a XIX században.

Az első vonat 1896-ban indult meg a Bódva völgyén. A XX. század elejére a római katolikusok és a reformátusok egyenlő arányban voltak megtalálhatóak a hívek között. Mindkét felekezetnek volt temploma és elemi iskolája a községben, de kultúrintézménye volt még a népkönyvtár és a Levente-egyesület is. A gazdálkodás területén a szántóföldi művelés és az erdők játszottak szerepet a megélhetésben, emellett 2 mészkőbánya és 2 mészégető üzem is működött.

 

Közigazgatás

Szendrőlád Község Önkormányzata 3751 Szendrőlád, Fő út 63. Tel.: 06-48-469-348. A község önkormányzatának képviselő- testülete 6 tagból áll + a polgármester. A Szendrőládi Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozik Balajt és Ládbesenyő.

 

Érdekességek

A településen működik a Bhim Rao Egyesület. Az egyesület neve: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Hátrányos Helyzetű Ifjak (Magyarok, Romák) Azonos Szintű Oktatásáért Szociális, Kulturális, és Oktatási Egyesület. A Bhim Rao Egyesület közhasznú társadalmi szervezet, amely 2002-ben jött létre. Az Egyesület alapvető célja a hátrányos helyzetű cigány és nem cigány fiatalok általános iskolából középiskolába, illetve középiskolából a felsőoktatás intézményeibe való bejutásának, valamint ezen intézményekben való sikeres helytállásának elősegítése és támogatása. Sikeres projektjeik Kincses Sziget Térségi Tanoda program, Roma Mentori projekt, és a sikeresen működő Gombaüzem.

 

Szolgáltatások

A településen kiépített telefon, ivóvíz és a vezetékes gáz hálózat van. A központosított kommunális hulladékszállítás megoldott. Működik Napközi Otthonos Óvoda és Általános Iskola valamint a Szent Kamill Idősek Otthona.

 

(Fotók Szendrőládról a Google oldalán.)

 

 
Eseménynaptár
<<  Január 2018  >>
 H  K  Sze  Cs  P  Szo  V 
  1  2  3  4  5  6  7
  8  91011121314
15161718192021
22232425262728
293031    
Látogatók száma
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter



Firefox 1024*768-ra optimalizálva.